Állapotfelmérés, megelőzés Dohányzásról leszokás Alvászavarok kezelése Agyi katasztrófa utáni rehabilitáció
Allergia / gombaszűrés Testsúly menedzsment Emésztési problémák Mozgássérült gyermek-rehabilitáció
Szívbetegségek szűrése Stresszoldás / meddőség Különböző eredetű fájdalmak Mozgásszervi (gerinc) betegségek
Rólunk
Elérhetőségeink
Diagnosztikai szolgáltatásaink
Gyógymódok - kezelési módok
Hírek, események
Könyv- és eszközajánló
Cikkek, írások
Partnereink
Oktatás, rendezvények
Pácienseink írták
English
 

A komplementer medicina hazai szabályozása

  <<< vissza a kapcsolódó oldalra   

Érvek a komplementer medicina hazai gyakorlatának szabályozása mellett

A nyugati típusú, vagy "akadémikus", allopathiás orvosláson a WHO terminológiája szerint több elnevezéssel ismert: western medicine, european medicine, biomedicine, scientific medicine, modern medicine. Kívül áll, de a gyógyítás értelmével és céljával nem ellentétes a komplementer medicina, amelyre használják még a CAM (Complementary and Alternative Medicine), non-conventional medicine, tradicionális medicina fogalmakat. A hazai szóhasználatban nem megfelelo az alternatív szó alkalmazása, mert az akadémikus medicinának az alternatíváját sugallja, ami ellentétes a tevékenység valódi értelmével, hiszen az integratív orvoslásnak mindkettő része, így tehát nem egymással szemben álló entitásokat jelentenek. Általában a következo technikák tartoznak ide: komplett gyógyítói rendszerek, mint a hagyományos kínai orvoslás (HKO, vagy TCM), a tibeti, ayurvedikus orvoslás (és emellett számos ún. népi medicina gyakorlata), kezelési alkalmazások, mint herbal medicina, állati, ásványi eredetű szerek alkalmazása, nem gyógyszeres alkalmazások: akupunktúra, manuális medicina, spirituális terápiák, "body and mind" technikák.

Nemzetközi kitekintés: történet és a jelenlegi helyzet

A természetes gyógymódok világszerte egyre növekvő elterjedésének vagyunk tanúi az utóbbi 2 évtizedben. A WHO 2001-ben kiadott és újabban 2010-ig meghosszabbított stratégiai tervet adott ki ezen terület vizsgálatára, nemzeti szabályozására és annak gyakorlati megvalósítására.

A világon jelenleg minden országban, nagy változatosságot mutatóan, de legalább 25-70%-ban fordul a lakosság az ún. népi, vagy komplementer gyógyászathoz, állapítja meg az a felmérés, amelyet az Egyesült Államok Nemzeti Egészségügyi Szolgálata (National Health Institute) végzett 2002-ben. Ennek alapján a nem konvencionális terápiás megoldások igénybevételére a leggyakoribb ok a különböző fájdalom szindrómák (derék, nyak, izületi panaszok, arthritisek, arthropátiák, fejfájás), majd a hangulati élet zavarai (pl. depresszió, szorongás), alvászavarok, vegetatív idegrendszeri működési zavarok, gyomorpanaszok.

A felmérés azt is igazolja, hogy a kezeléseket választók előnyben részesítik az allopathiás és a komplementer orvoslás együttes alkalmazását, főleg a nyugati országokban, ahol a lakosság iskolázottsága és egészségügyi kultúrája magasabb. 1994-ben az amerikai háziorvosok 67%-a ajánlott betegeinek komplementer gyógymódokat, 23%-a alkalmazott komplementer gyógymódokat saját praxisában, 47% saját maga is végzett komplementer módszereket betegeinél. Prof. David Eisenberg (Harvard Univ., USA) 1997-ben végzett vizsgálataiban azt találta, hogy 2005-ben a gyógynövények használata ugrásszerűen megnőtt a korábbi adatokhoz mérten, minden 3. amerikaiból 1, azaz a lakosság 33%-a jár komplementer rendelőbe, amely szám magasabb lett a hagyományos, konvencionális rendelők vizitszámánál 2005-ben. Része lett a modern medicinának a komplementer medicina is, jellemzően a fehérbőrű lakosság, főleg a nők körében, akiknek magasabb a jövedelmük. A lakosság 40%-a nem beszéli meg a családorvosával a CAM használatát, a családorvosok 70%-a a nem kérdezi meg a betegét, hogy igénybe vesz-e komplementer terápiákat. Az amerikaiak ugyanannyi pénzt hagynak a CAM terápiát végzőknél, mint a konvencionális kezeléseken, azaz nagyjából 27 milliárd dollárt évente.

Mivel indokolja a lakosság, hogy a komplementer medicinát választott? Míg a komplementer orvosi beavatkozás esetén a természetes eredetű szerek olcsóságát, komplikációmentességét, veszélytelenségét, "természetes" mivoltát, és könnyebb alkalmazhatóságát emelik ki a betegek, az allopathiás orvoslásra hivatkozva azt drágának, veszélyesnek, mellékhatásokkal járónak, de ugyanakkor kétségkívül hatékonynak tartják.

Kérdőíves felmérések alapján a megkérdezettek 5 különböző indokkal magyarázták a komplementer medicina alkalmazását:

  • CAM javítja az egészségi állapotot, ha együttesen alkalmazzák a hagyományos orvoslással (55%)
  • CAM-t érdemes kipróbálni, mert sokat hallott róla (50%)
  • A hagyományos, akadémikus orvoslás nem segített (főleg a krónikus betegeknél) (28%)
  • Nyugati képzettségű orvos ajánlotta a CAM terápiát (26%)
  • Az "akadémikus" orvoslás túlságosan drága (13%)

Ez a felmérés igazolta azt is, hogy a lakosság inkább kiegészítő, azaz komplementer jelleggel kívánja igénybe venni a CAM-t, mintsem az akadémikus orvoslás alternatívájaként.

A gyógynövények iránt is extrém mértékben megnövekedett az érdeklődés. A fejlett világ egészében tapasztalható az elégedetlenség, fokozódó bizalomvesztés a modern medicina eszközei, intézményrendszere iránt, az öngyógyítás, az alternatív terápiás eszközök és eljárások növekvő igénybevétele mellett. Az Amerikai Egyesült Államoktól Európán át Ausztráliáig nagy elemző vizsgálatok fontos tanulsága az, hogy a lakosság kételyekkel, szkeptikusan viszonyul az egészségügy egészéhez, és ezen belül a fejlett gyógyszereléshez. A legfontosabb civilizációs ártalmakban szenvedők jelentős hányada (20-40 százaléka) fordul az intézményes kezelés mellett, - sokszor helyette -, a gyorsan népszerűsödő alternatív kezelési módokhoz és szerekhez. Orvosa tudtával vagy a nélkül, gyakran olyankor is, amikor orvosa ezt nem helyesli. Az alkalmazott eszközök között a gyógynövények, az úgynevezett fitoterápiás szerek és az azokat alkalmazó gyógymódok mindenütt a népszerűségi listák élén állnak. A legfontosabb gyógynövények éves forgalmának növekedési adatai gyakran két számjegyűek.

A lakosság növekvő érdeklődését, mint új lehetőséget, csaknem egy időben ismerte fel két nagy iparág, a gyógyszer- és az élelmiszer-feldolgozó ipar. Az Amerikai Egyesült Államokban a két terület sajátos szabályozása és a lakosság fogyasztási preferenciái következtében az élelmezés és a gyógyszerelés határán teljesen új, köztes termékcsoportok (health food, functional food, dietary supplement) jöttek létre, növekedést eredményezve mindkét iparágban. A termékek kezdetben vitaminokat, enzimeket, ásványi anyagokat tartalmaztak, hangsúlyozottan a hiányos, egészségtelentáplálkozás korrekcióját célozták, majd a felhasznált anyagok köre gyorsan bővült, és ma már az összetevők között a gyógynövények százait találjuk. Ebben a fejlődésben a legnagyobb gyártók (Nestlé, Novartis, Johnson & Johnson) is részt vesznek, mindkét ágazat profitál a még mindig szerény, de gyorsan növekvő szektor dinamikájából. Új forgalmazási struktúrák, kereskedelmi láncok (health food shops) jelentek meg; ezek forgalmát gyorsan erősödő multi-level és internet forgalmazás egészíti ki.

Európában a fogyasztói érdeklődés fokozódása minden iránt, ami természetes, növényi, sem időben, sem az országok viszonylatában nem volt egyenletes, és ma sem az. Hagyományosan két ország, Németország és Franciaország határozza meg a kontinens gyógynövény fogyasztását és feldolgozását is. Ebben a két országban a "fitoszektor" termékei elsősorban a gyógyszertárból kerülnek a fogyasztóhoz; 5-10 százalékos részesedésük az összes gyógyszerforgalomból ma már nem lebecsülendő.

A gyors növekedés, az ismert és egyre több soha nem látott, egzotikus gyógynövényt (is) tartalmazó, de nem gyógyszer jellegű, és minőségű termékek terjedése korántsem problémamentes. Ennek a laikus érdeklődést kritikátlanul kielégíteni szándékozó promóció és az indokolatlanul liberális forgalomba hozatali és piac-ellenőrzési gyakorlat az oka. A gyógyszerek bevezetésében az utóbbi két évtizedben a megbízhatóságra és ártalmatlanságra vonatkozó, aránytalanul szigorú követelmények nehezítik az új termékek bevezetését. Az úgynevezett consumer health sector termékeire viszont - ez ma nálunk elsősorban az étrendkiegészítőket jelenti - a termékbevezetés, a gyártói felelősségre apellálva, formális bejelentésből (notifikáció) áll. Hogy a gyártói/termelői felelősség mit jelent, sajnos túl gyakran tapasztaljuk az élelmiszer-kereskedelemben. Az eredmény: két év alatt ezret jóval meghaladó számú, 80 százalékban külföldről behozott, eddig nem létező termék forgalomba kerülése nagyon különböző felkészültségű elosztókon keresztül. Ezekkel az étrend-kiegészítő termékekkel kapcsolatban sem a fogyasztónak, sem az egészség hivatott őreinek nincsenek megbízható, ellenőrzött információi, csak az, amit a terjesztőtől kapnak. A választék egyformán áttekinthetetlen az érdeklődő és a szakember számára.

A komplementer medicinával kapcsolatos közlemények számának ugrásszerű megnövekedése észlelhető a MedLine, PubMed által figyelt szakmai folyóiratokban az utóbbi 10 évben. 1996-2002 között 20 209 cikk, közlemény jelent meg CAM témában, ebből randomizált klinikai vizsgálat 7,6% volt. 2003-2006 között 15 481 cikket publikáltak a világon, ennek 5,9%-át alapvető klinikai szaklapokban. A randomizált klinikai kísérletek, meta-analízisek és rendszerezett irodalmi értékelések ennek 15,3%-át tették ki.

A fenti szempontok alapján elmondható, hogy sürgősen szükség van szigorú és kérlelhetetlen kutatásokra és vizsgálatokra ezen a területen annak érdekében, hogy a nyilvá nosság tényeken alapuló megközelítésben ismerje meg ezen terápiás módokat.

A Cochrane Controlled Trials Register jelenlegi listája 4000 randomizált kontrollált vizsgálatot (RCT) ismer a komplementer medicina témakörében, 4000 további cikk vár feldolgozásra. Ugyanitt több mint 200 rendszerezett irodalmi értékelés áll rendelkezésre, 40 ezekből kezelési protokoll vagy komplett tanulmány. Ilyen pl. a St. Johnswort (gyógynövény) depressióban, akupunktúra migrénes betegnél, krónikus fejfájásban, oszteopátia és chiropraktika nyaki fájdalomban, hipnózis dohányzás ellen, vagy homeopathia influenza, megfázás esetében, stb.

A WHO 2002-2004, majd 2005-2007 között megfontolandó ajánlásokat adott tagországai részére a komplementer medicinát illetően, amely szerint

  • a nemzeti egészségügyi rendszerbe történő CAM/TM beilleszthetőséget fokozni kell,
  • ehhez speciális útmutatások elkészítése, stratégiai kutatások elindítása szükséges,
  • támogatandó a racionális, észszerű alkalmazás az evidenciáknak megfelelően,
  • irányítandók az információk a lakosság felé is a CAM/TM-t illetően.

Bár a CAM-ot illetően ismertek a tudományos evidenciák, (a WHO által is elfogadottként), a legtöbbször hangoztatott kulcskérdés, hogy melyik közülük a szakmailag alátámasztott, jól bizonyított, megfelelő tudományos tanulmányokkal rendelkező tevékenység. További fontos szempont, hogy melyek a betegek számára biztonságosan, mellékhatás-mentesen alkalmazható komplementer medicinák, melyek azok, amelyek tudományos evidenciákkal is alátámasztott módon hatásosak egyes betegségek kezelésében.

A National Center for Complementary and Alternative Medicine (Egyesült Államok) ezért alakult meg évekkel ezelőtt. A "Research Council for Complementary Medicine" (1983), a "Centre for CAM" (Karolinska Institute, Stockholm), Harvard Med. Uni. CAM Centre, stb. szintén ezen céloknak megfelelően, a betegek biztonsága és védelme érdekében igyekeznek a kérdések szőnyeg alá söprése helyett a megoldás és a szakmailag elfogadható kompromisszum összehangolását elérni. E célból

  • Minél hamarabb rendszerezett és standard értékelési módszereket kell kialakítani a komplementer medicinában.
  • Több és jobb minőségű klinikai kutatást kell indítani (kérdés persze, ki fogja szponzorálni).
  • Széleskörű Evidence-Based -Medicine (EBM) rendszer szervezése szükséges.

A magyarországi helyzet

Egy Baranya-megyei felmérés alapján a komplementer medicina igénybevétele 10-20%-ra tehető, amely országosan eléri az 50-60%-ot. 2005-re, a lakosság nyitottsága a komplementer medicina felé 30-50%-ra emelkedett. Jellemzően az igénybevevők a következő csoportból kerülnek ki : nők, középkorúak, iskolázottabbak, magasabb foglalkozási és gazdasági státuszúak, városiak, a CAM igénybevétel az idősebbekre, betegebbekre, a nyitottság fiatalabbakra, egészségesebbekre jellemzőbb, orvosi és nem-orvosi CAM szolgáltatások hasonlóak az igénybevétel és az elégedettség tekintetében.

A 11/1997 Eü Min. rendelet és a 40/1997 Kormányrendelet szabályozza a komplementer medicina tevékenységeket hazánkban. Ennek megfelelően a komplementer vagy természetgyógyászati tevékenység egyértelműen egészségügyi szolgáltatás, része a betegellátásnak. Aki a rendszerben részt vesz, az egészségügyi ellátórendszer tagja, rendelkeznie kell megfelelő alap és szakmai vizsgával, a minden egészségügyi dolgozóra kirótt kötelezettségekkel és jogokkal.

A MTA orvosi osztálya 1998-ban és 2002-ben tudományosan megalapozottnak, és gyógyhatásúnak ítélte a csak orvosok részéről alkalmazható hagyományos kínai orvoslás, manuális medicina, neurálterápia ágakat, míg az ayurveda, tibeti medicina, homeopáthia, biofizikai orvoslás, böjtkúrák részére további bizonyítékokat, szakmai érveket hiányolt, de nem gátolta azok alkalmazását. Egyedül a természetgyógyászatban ismert műszeres diagnosztikai eljárásokat minősítette tudománytalannak, és ezért ez a korábban nevesített ág a középfokú végzettséggel végezhető bioenergetika tevékenységgel már nem is szerepel a rendeletek 2006-os évi revíziójában. Az egészségügyi miniszter szakmai tanácsadó testületet hozott létre, amely folyamatosan működik 1997 óta. Jelenleg a testület tagjai a szakemberek mellett az egyetemek, az ÁNTSZ, OGYI, MOTESZ képviselői, akik 3 éves kemény munkával átdolgozták a magyarországi rendeletet. Ez utóbbit a szakmai fórumokkal már egyeztették és csak megjelenésre vár 2005. ősze óta. 2004-ben egy Konszenzus Konferencián, amelyen a MTA, egyetemek és a szakma vett részt, a szakminiszter bejelentette a Komplementer Módszertani Központ megalakítását és munkájának elindítását. Azóta ez is egy helyben áll, holott az Európa Unió 7. keret-programja a komplementer medicinával foglalkozik és a magyar delegátus által előadott hazai szabályozást szeretné megismerni a többi tagország is, pl. Lengyelország, Ausztria, Németország, Csehország is.

A nem orvosi diplomához kötött, középfokú egészségügyi végzettséggel végezhető természetgyógyászati ágak a következők: akupresszúra, reflexológia, szemtréning, fitoterápia, komplementer mozgás és masszázs terápia, komplementer fizioterápia, kineziológia, detoxikáló akupunktúra szenvedélybetegek részére. Mindenki, aki orvosi, illetve nem orvosi diplomásként a rendszerben dolgozik, licensz vizsgával, illetve ÁNTSZ engedéllyel kell, hogy rendelkezzen. A vizsgák az egyetemeken illetve középfokú egészségügyi végzettségnél az ETI-ben történnek - amennyiben ezek az intézmények indítanak tanfolyamot.

A rendelet 9 éves fennállása alatt sok tapasztalat halmozódott fel Magyarországon mind az oktatás, mind a gyakor lat terén, ennek megfelelően szükségessé vált a rendeletek átdolgozása. Ez az eljárásrendi anyagok részletes kidolgozásával, a belépés és kimenet pontos szabályozásával, szigorítással készült el már 2004-ben. A kemény és sokszor elhúzódó szakmai egyeztetések, többször, kényszerűen futott szakmai körök után a rendeletek 2005. ősze óta készen állnak a kormány elé vitelre.

2005 végén a közelgő választások miatt nem vállalta a szakminiszter a közel 185 oldalas rendelet megjelentetését, most pedig ismét mások a prioritások... Pedig a kuruzslók és a becsapott betegek, valamint a perek sokasodnak. A piac milliárdos itthon is.

De mi is az oka annak, hogy nem perelik gyakrabban a természetgyógyászokat? A komplementer medicinához kapcsolódó kártérítési igények, perek ugyanis viszonylag kisszámúak, annak ellenére, hogy a komplementer medicinához fordulók száma folyamatosan nő a "fejlett" országok mellett itthon is. A helyzetben rejlő jogi problémák zöme elméleti síkon marad. A kártérítési perek jóval kisebb aránya nem vezethető vissza egyetlen okra. A jelenséget magyarázhatják az egészségpszichológiai faktorok, az ellátás módszereiben való különbség, illetve az ellátórendszer strukturális eltérései. A modern orvoslástól való elfordulásban meghatározó elem a kezelőorvos személyével, viselkedésével való elégedetlenség, amely szempontból a természetgyógyászok általában jobban megfelelnek klienseik elvárásainak. Az alternatív medicina interakciói "kliens-centrikusak”, a kezelések holisztikusak és individualizáltak. A kezelések során a páciens saját felelőssége hangsúlyozott, a beteg tudatosságának a megbetegedésben és a gyógyulásban is oki szerepet tulajdonítanak.

Feladatok

Taiwanban a WHO és amerikai egyetemek anyagi segítségével 2006. végén, 31 ország 35 képviselőjének részvételével 14 napos tréningen és 2 napos konferencián foglalkozhattunk 80 órás oktatás formájában a CAM globalizációjának előnyeivel és hátrányaival, a gyógyszer, gyógynövény regisztráció, a GCP (Good Clinical Practice), a GMP (Good Manufacture Practice), a GRP (Good Research Practice) kérdéseivel. A tréning eredményei alapján a rendezés szükségességét nem lehet vitatni. A konferencia részvevői között a magyar - még életbe nem lépett, de nagyon várt és régen megígért - rendelettervezet megismerése után - a szabályozás iránt nagy volt az érdeklődés. A lengyel és az osztrák egészségügyi vezetés is közelebbről szeretné megismerni, hogy hasonlóképpen legyen szabályozott a CAM helyzete.

További szakmai kapcsolatok kialakítását tenné lehetővé a magyar CAM Módszertani Központ felállítása, a magyar betegek érdekében és védelmében, a hazai szakma képviseletében. Ma azt mondhatjuk, hogy szakmapolitikai és egészségszociológiai felmérések is bizonyítják, hogy a komplementer medicina térhódítása Magyarországon is komolyan érzékelhető, növekvő sodrú folyamat, amelynek okait érdemes és szükséges vizsgálni és figyelembe venni a terület szabályozásánál. Elnyomása, tudomásul nem vétele helyett érdemes szigorúan szabályozottan elősegíteni beépülését az integratív, egységes medicinába. Természetesen az egyes területek hatékonysági, hatásossági és minőségbiztosítási vizsgálatait is ideje lenne egy szakmai központ feladatává tenni.

 

Dr. Hegyi Gabriella - Yamamoto Rehabilitáció Intézet (Forrás: IME)

Látogatók száma: 

Az oldal a Gazdasági Minisztérium támogatásával készült

oldaltérkép

copyright Yamamoto Intézet 2005 (C)